HTML

Címkék

Tag feed

  • Lángoló Gitárok: Megújult a Lángoló!
  • Lángoló Gitárok: Határozatlan ideig leáll az Anathema
  • Lángoló Gitárok: Audiopoeta kilép a komfortzónájából
  • Lángoló Gitárok: Öröm a Zene döntő és díjkiosztó lesz az A38 Hajón
  • Lángoló Gitárok: Session videóban mutat be új dalokat a Giliszta
  • Lángoló Gitárok: Wanted Podcast #11 – „Inkább szeretek élő lenni, mint hősi halott”, Gerendai 50
  • Lángoló Gitárok: Meghalt Lee Kerslake, Ozzy Osbourne és a Uriah Heep egykori dobosa
  • Lángoló Gitárok: 25 éves a Takarítónő
  • Lángoló Gitárok: Nemzetközi slágerre készített remixeket Metzker Viktória
  • Lángoló Gitárok: Quanto Mais - Pátkai Rozina a HAB filmzenéjében
  • Lángoló Gitárok: A Spotify kiakadt az Apple-re, közben azért nagyon fejleszt Apple Watch-ra

Külső feed

Houston we have a problem

Naptár

szeptember 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30

Top 10

1. 0
2. THE END 0
3. (kon)tradí(k)ció 0
4. 2nd 0
5. 1st 0

Rovatok

Linkblog

Friss topikok

  • Kálmán Mihály: Szerbusz Károlyom! Ok, meggyőztél, majd beszámolok részletesebben is az előadásokról, de most a h... (2007.10.17. 12:19) (kon)tradí(k)ció
  • JeNs: Najó, holnap foglalom a repjegyeket. (2007.10.15. 18:01) 2nd
  • Laci: Kert is van, tod, ott a Gójavár előtt. Szoktam ott ülni a padnak a beton vázán (vagy ha nem hiány... (2007.09.30. 21:50) 1st

Utolsó kommentek

  • Kálmán Mihály: Szerbusz Károlyom! Ok, meggyőztél, majd beszámolok részletesebben is az előadásokról, de most a h... (2007.10.17. 12:19) (kon)tradí(k)ció
  • karex: Mihály! Örvendek tégedet olvasni ismét! Te amúgy ezen a legalsó képen alkalmazott technikát hívják... (2007.10.17. 01:11) (kon)tradí(k)ció
  • Kálmán Mihály: Hi Lóci Kizstezsvé'em! A csócsóasztalnak nem a milyensége meglepő, hanem az hogy van (mert van) a ... (2007.10.16. 22:25) (kon)tradí(k)ció
  • Loci: Jol van Mika, jol nyomod te ezt a blogolast! A keco fajan nez ki, milyen a csocsoasztal? (2007.10.16. 21:34) (kon)tradí(k)ció
  • JeNs: Najó, holnap foglalom a repjegyeket. (2007.10.15. 18:01) 2nd
  • Utolsó 20

How high are the dreaming spires?

Ez a blog kizárólag az önös érdekeimet szolgálja, tekintve, hogy így elkerülhetem, hogy egyenleveleket küldözgessek, vagy ne adj' isten mindenkinek külön-külön írjak levelet. Akit érdekel, hogy mi történik velünk oxfordi tartózkodásunk alatt, olvassa bátran.

HTML

2007.09.29. 19:02 Kálmán Mihály

1st

Kedves Mindenki!

Ennél azért sűrűbben fogok jelentkezni, de ez az első néhány nap elég rohanósra sikerült.

1. nap
Csodával határos módon elértük a Heathrow-Oxford járatot, ahol fogadtak a Welcome Volunteer-ek, akik nélkül ismét szenvedhettünk volna az 5db gurulós bőrönddel, tekintve, hogy csak 4 kezünk van. Röpke 20 fontért kitaxiztunk a majd' 6km-re lévő udvarházba (manor, nem vicc, tényleg így hívják a helyet, merthogy valóban az), épp odaértünk 5 perccel a munkaidő lejárta előtt, ami azért örvendetes, mert különben 1, visszataxizunk legalább annyiért (már amennyiben találunk taxit)+befizetünk a backpackers' hotelbe  2, a szabadban alszunk.  A lakás nagyon jó, két szoba, konyha, fürdőszoba, XIX. sz. végi házban, XI. sz.-templom mellett (lent, a középső 3 ablak a miénk).

Körbesétáltunk az udvarházban, majd felszálltunk a központ (The Oxford Centre for Hebrew and Jewish Studies, www.ochjs.ac.uk) saját kisbuszára, ami hál'istennek tanítási szünetben is jár.Bebuszoztunk Oxfordba és körbesétáltunk a városközpontban, kiegészülve néhány Guiness termékkel. Ellátogattunk a nemzetközi diákok találkozóára, ahol a napi téma a süti-fagyizabálás volt, kénytelen-kelletlen benyomtunk 1-1 browniet (brrrr...soha többet). Este  11-kor  fekvés (nem tudom mikor volt ilyen utoljára). (Lent a főépület előlről, majd minibuszostul).




























főépület 2






























2. nap
Reggel újabb felfedező körút az udvarháznál. A főépületben folyik a tanítás, mellette van a könyvtár, a diák- személyzeti- és tanárszállások, konyhakert, parkok, stb. A parkok egészen fantasztikusak, zöld gyepszőnyeg (talán először értettem meg, hogy miért "szőnyeg": kb. 3cm-esre nyírt fű, gyönyörűen dizájnolt bukszusok, sehol egy kis szemét vagy falevélmaradék, ld. lent). Az udvarház személyzete majdem 25 fő (beleértve a bürokratákat is), ehhez jön még a hasonló létszámú tanári gárda, mindez 16 diákért (na jó, a tanárok-kutatók mást is csinálnak a tanításon kívül). Kaptam 2 hatalmas paksamétát a legfontosabb tudnivalókkal, hivatalos és aláírandó papírokkal, stb. Ráment a délután. Este ismét Oxfordban: séta, áll-leesés, nyálcsorgatás, ámulás-bámulás.



3. nap
Délelőtt elmentünk az Ashmolean-be (a világ első egyetemi, egyben első nyilvános múzeuma). Sajnos épp renoválják (még vagy 2 évig), úgyhogy csak nagyon kis része volt látogatható. Kimentünk a piacra is, ahol a viktoriánus ócskaságok és antikvár könyvek napja volt, vettünk is gyorsan két könyvet (bevásároltunk, és nem fért több a táskába), 1 fontért osztogatják a legtöbbet. Délután megpróbáltunk találni eladó használt bicikliket, de miután (sikertelenül) végiglátogattuk az összes bicikliboltot, megállapodtunk, hogy majd jövő héten veszünk a "The Man with the Yellow Van" nevű jelenségtől, aki szerdánként az Oxford Union (hiperelit vitaklub jelenlegi és leendő politikusoknak) előtt árulja a rendőrség által begyűjtött/elkobzott bicókat. Este jó hazafiakhoz (és honleányokhoz) méltóan festettünk egy magyar zászlót a nemzetközi diákklubban és felírtunk egy "Üdvözlünk!"-öt a kooperációban készülő zászlóra.

lent: a hátsó kert a par excellence gyepszőnyeggel


lent: tipikus utcakép: borostyánnal befuttatott ház, mellette a Martyrs Memorial

4. nap
További bevásárlásokat eszközöltünk, majd elmentünk a college-omba (St. Peter's, nem túl régi, de elég szép, www.spc.ox.ac.uk), ahol újra a nyakamba varrtak 2 hatalmas borítékot, tele mindenféle tenni- és aláírnivalóval. Nyitottam bankszámlát: 2,5 óra sorbanállás, mivel mindenkivel nagyon szívélyesen és udvariasan elbeszélgetnek, mielőtt/miközben szíveskednének bármit is elintézni, engem is biztosítottak, hogy ne izguljak, merthogy kicsit idegesnek látszom: "minden nagyon egyszerű és flottul megy" (grrrrrrr...). Este fish&chips vacsi a nemzetköziekkel. Na egyelőre ennyi volt, képek vannak, majd folytatom vmi élményszerűbbel holnap.

4 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://mioinoxford.blog.hu/api/trackback/id/tr79180794

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Laci 2007.09.30. 17:40:08

Hú bazeg, nálunk is van ien, Gójavárnak hívják, és ha fél órával előbb odamegyek és felhívom a Buktakrisztiánt, akkor mikrofont is ad, mer különbe nem tom beüvölteni. És a mi házunk is a 19. századba épült, vagy pont a századfordulón, és nálunk is a középső ablak az enyém.

Kálmán Mihály 2007.09.30. 17:47:28

Lacikám, igazán szólhattál volna, most egészen elbizonytalanodtam, hogy akkor most végülis mi a fittyfenének jöttem el idáig? JA TUDOM! A kert!

Agergo_hmmm 2007.09.30. 18:42:35

Mioek,
nem rossz hely..lesz idotok kipihenni minket, tizenx ev utan :)
a fu tenyleg hihetetlen,londonban egy kis foghijon telepitett parkban es a nagybatyamnal lattam ilyet. utobbi helyen pszichologiai okokbol talalkozhatsz ilyenne. oltonyos multi vezeto nagybatyam hazaer,kocsibol kipattan,ugy,ahogy van-oltonyban- neki all gyomlalni...igazi angermanagement...

Laci 2007.09.30. 21:50:24

Kert is van, tod, ott a Gójavár előtt. Szoktam ott ülni a padnak a beton vázán (vagy ha nem hiányzik róla teljesen a fa, akkor a törött fán). Te még nem tudhatod, mi mindenre lehet nosztalgikusan gondolni, pl. mi a PBU-ra emléxünk ugyanígy. Szóval a válasz: azér mentél oda, h. majd nosztalgiázhass a Gójavárról meg iesmiről.